2010. március 27., szombat

Marcilába

Igen, megtörtént a baj. És a baj mindig váratlanul jön, most még fájt is.
Marcipán bicebóca kalózkapitány lesz még legalább 4 hétig. Sajnos így az aggility leckék és az élhetőbb szőr rövidítés is elmarad, de legalább jól van, és most csak ez a fontos.
Három nappal az események után, már az a gondunk, hogyan lassítsuk a futását, hogy biztosítsuk az előírt nyugodtságot (ketrecnyugalmat), ugyanis három lábbal és a "falábával" úgy szalad mint egy kis őrült.
Az első éjszaka borzasztó volt, a dokiról nem is beszélve, aki rögtön ébresztette a röntgen után, így a fáslizás iszonyat fájdalommal járt, a kutyáját szerető ember anyagi nyomorgatásáról már nem is beszélve.
Az élmény természetesen nyomot hagyott, így másnap már morgással "köszöntötte" a dokit, és a harmadik napon már szaladt.
Jobbulást


0 megjegyzés: