Itt van a tengerpart 10 km-re de sajnos most úgy tűnik nem sikerül lemenni.
Miért is?
Másként vagyunk berendezkedve. Ami az egyik helyen teljesen megszokott máshol kívánni valót hagy maga után.
Ezzel minden alkalommal szembesülök, az átállás időszakában. Itt megszokott, hogy mindenkinek van autója.
Sőt, itt rengeteg kis autóval találkoztam, nem csak smartokkal, de nálunk is egyre többet látható kisautóval (mopedcar).
Főleg lányok ropják vele a köröket, és parkolnak le vele a járda mellé, függetlenül a forgalomtól, csak hogy shoppingoljanak egy picurkát. De használható, a városban jó, és főleg elvisz mindenhova. A partra, a városba, a boltba.
Igen a boltba. Ott ahol a szagok mindig ugyanazok. A nyers halszag keveredik a boltban a szeletelt sonka, és fürtös paradicsom szagával. Semmivel össze nem téveszthető. Mint ahogy a reggeli illatok sem. Még a szállodában is ugyanazt érezni, mint a benzinkúton, az iskolában, vagy bárhol... a frissen főzött kávé, és forró kalács illata átitat mindent. És ez mindig meglep. Mint ahogy a külsőségekbe vetett hitük is, ami nem csak az öltözködésben nyilvánul meg. Persze elsődlegesen abban. A városban késő este is öltönyben sétálnak, és nem csak az idősebbek. Már az is szokatlan, hogy az idősebb férfiak együtt sétálgatnak a városban, megvitatva a megvitatnivalót, de mindezt este hét órakor és öltönyben teszik. Szép zakó, divatos nyakkendő, és látszik, hogy nem munkából hazajövet maradt rajtuk a ruha. Persze a zakó viselete hatványozottabban igaz a fiatal, középkorú férfiakra. Divatos, karcsúsított zakóból, gyönyörű színes ingekből, és színben illeszkedő nyakkendő, cipő, derékszíj hármasból kimeríthetetlenek. Persze a keresetnek egyenes következménye az ár is. Rengeteg ruhabolt, sok-sok férfiruha bolt, és 40-től a csillagos égig terjednek az ingárak, zakót pedig kettő háromszázért lehet találni. És ezek még csak nem is az igazán csinos zakók, sokkal inkább a fiatalos, gyűrt, rojtos, divatosnak hitt irányzatot képviselő zakók. A „munkábajárós” kék, szürke, fekete öltönyök árát meg sem néztem.
De be is fejezem a divatot, mert a végén, még a tanár által a kék öltönyhöz viselt narancssárga óránál lyukadok ki, holnap pedig a kávéval folytatom.
2010. május 12., szerda
Átállás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése